• A munkaszerződésben fel kell tüntetni a dolgozó személyi adatait, bérét, munkaterületét. A próbaidő 3 hónap lehet. Ez idő alatt bármelyik fél (munkavállaló, munkáltató) indoklás nélkül felmondhat. Tanirodai gyakorlatban nem kötünk ki próbaidőt, hiszen órarend szerinti foglalkozásról van szó.

• A személy törzsállomány karbantartásakor kell beállítani a bérszámfejtéskor szükséges jogcímeket. Középfokú C típusú nyelvvizsga esetén a nyelvpótlék 8 %, felsőfokú C típusú nyelvvizsga esetén a nyelvpótlék 12 %. Ha a dolgozó megveszi más cég termékét (személyzeti vásárlás), akkor a vásárlás összegét levonjuk a béréből (fix összegű levonás). Érdemes minden hónapban egy külön füzetben feltüntetni a dolgozó neve mellett a vásárolt termék nevét és árát. Az adott hónapban történt vásárlások összegét kell a személyzeti vásárlás sorába beírni. Cégünk összesítve, egy összegben utalja át az eladó cégnek a személyzeti vásárlás összegét. A számlára pirossal rá kell írni: személyzeti vásárlás. A pénzügyi, illetve számviteli osztályon ennek megfelelően fogják kontírozni. Ezeket az árukat nem kell készletre venni.

• Az időadatokat (betegszabadság és túlóra) a jelenléti ív jelzése (piros B és T) alapján kell kitölteni. A jelenléti íven fel kell tüntetni az érkezés és a távozás időpontját és a ledolgozott órák számát. Iskolai gyakorlatban nem szükséges ezeket beírni, mivel az órarend szerinti órák kezdő és záró időpontja adott. A szimulált munkanapot 8 órásnak vesszük. A túlóra abból eredhet, hogy a 7. óra után tovább maradnak a tanulók, illetve délután visszajönnek dolgozni.

Létszámnyilvántartás (Titkárság)

• A bérszámfejtés és a hónap zárása előtt célszerű az adatállományt lemezre kimenteni.

• A kinyomtatott listákat le kell fűzni a megfelelő dossziéba. A munkaügyi osztályon az alábbi dossziékra van szükség: aláírólista, címletjegyzék, bérösszesítő, készpénzfelvételi utalvány, bevallások, bérfeladás.

• A cégre összesített címletjegyzék alapján felvesszük a bankból a pénztárunkba a bérfizetéshez szükséges összeget. Kitöltjük a készpénzfelvételi utalványt. Ezt csak a banknál bejelentett személyek írhatják alá (aláíráskarton). Ezután a pénztáros kiállítja a bevételi pénztárbizonylatot. Ennek melléklete: a cégre vonatkozó címletjegyzék. A bérfizetéskor -aláírás ellenében- átadjuk a dolgozóknak az egyéni elszámoló lapot. A pénztáros kiállítja a bérfizetésről a pénztárkiadási bizonylatot. Ennek melléklete: aláírólista.

• A bérfeladást célszerű lemezre is kimenteni. A program szerint kinyomtatjuk a bérfeladást. Ennek alapján történik az átutalások kitöltése. Az összegeket ezer Ft-ra kell kerekíteni. A közlemény rovatban hivatkozni kell a cég adószámára, a megfelelő hónapra és a jogcímre, pl. 2004.05. havi munkaadói járulék. Az átutalásokat a következő hónap 12-éig kell elvégezni.

• Minden hónapban ki kell tölteni a költségvetéssel és a járulékokkal kapcsolatos bevallást. A bevallásokat a következő hónap 20-áig kell elkészíteni.

• Munkavállalót terheli:

Járulékok:

Személyi jövedelemadó:

• Minimálbér:
  - 2003. január 1-től 50000 Ft
  - 2004. január 1-től 53000 Ft
  - 2005. január 1-től 57000 Ft
  - 2006. január 1-től 62500 Ft
  - 2007. január 1-től 65500 Ft

• Adójóváírás:
  2004. január 1-től:
  A minimálbér (53000 Ft) adómentes jövedelem. A havi adójóváírás továbbra is 9000 Ft havonta. A teljes adójóváírás 1350000 Ft éves jövedelemig számolható el, e felett a jóváírás mértéke fokozatosan csökken és 1950000 Ft-nál meg is szűnik.
  A minimálbérhez kapcsolódóan van kiegészítő adójóváírás 600000 Ft és 756000 Ft közötti bérjövedelemre. Ha az éves jövedelem nem haladja meg a 720000Ft-ot, adójóváírás a bér 18 %-a, havonta maximum 9540 Ft, majd az évi 756000 Ft-os jövedelemig fokozatosan csökken (720000 Ft feletti rész 18 %-ával, ugyanúgy, mint az általános szabály az 1350000 Ft és 1950000 Ft között).
  
  2005. január 1-től:
  Az adójóváírás 2005-ben az adott havi bér(ek) összegének 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként legfeljebb 10 260 forint, akkor, ha az adott havi bér(ek) összege nem több 83 333 forintnál és a munkáltató, a kifizető által az adóévben a magánszemélynek korábban már juttatott jövedelmek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – nem haladja meg az 1 millió forintot.
  Ha az előző feltételek nem állnak fenn, az adójóváírás havi 9000 forint, azonban ez az adójóváírás sem érvényesíthető az adóelőleg megállapításánál, ha a munkáltató, kifizető által az adóévben a magánszemélynek korábban már juttatott jövedelmek alapján meghatározott adóelőleg-alapok összege – az adott kifizetést is figyelembe véve – meghaladja az 1 millió 350 ezer forintot. 1350000 Ft és 1950000 Ft között részlegesen jár az adójóváírás, 1950000 Ft felett pedig nem jár adójóváírás.
  
  2006. január 1-től:
  Az alap-adójóváírás az adóévben megszerzett bér 18 százaléka, de jogosultsági hónaponként nem lehet több 9 000 Ft-nál. Az alap-adójóváírás akkor számolható el, ha az éves jövedelem legfeljebb 1 500 000 Ft, e határ felett az alap-adójóváírás fokozatosan csökken, 2 100 000 Ft éves jövedelem felett pedig megszűnik.
  A kiegészítő adójóváírás továbbra is az adóévi bérnek a jogosultsági hónapok száma és 50000 Ft szorzatát meghaladó része után 18 százalék, de 2006-ban a jogosultsági hónaponként legfeljebb 2 340 Ft (így a teljes adójóváírás maximuma 11 340 Ft). A 2006-ban 28 080 Ft éves maximum akkor számolható el, ha az éves jövedelem legfeljebb 1 000 000 Ft, e fölött a kiegészítő adójóváírás fokozatosan csökken, 1 561 600 Ft éves jövedelem felett pedig már nem jár.
  
  2007. január 1-től:
  változatlan, lásd a 2006. évit

• Munkáltató közterhei:

• Részletesebb tájékoztatást kapsz a járulékok évenkénti változásáról a http://www.apeh.hu honlapon.

• Az elméleti anyagot bővebben lásd az alábbi webcímen: http://apertus.freeweb.hu

Következő fejezet