Apertus Közalapítvány

Tanirodai gyakorlatok - Számvitel
Tájékoztató a számviteli munkáról

Titkárság | Munkaügy | Beszerzés | Értékesítés | Számvitel | Pénzügy

Néhány fontos tudnivaló:
  • A cég vagyonának csoportosítása

A cég vagyona

Megjelenési forma szerint:   Származás, eredet szerint:

ESZKÖZÖK

=

FORRÁSOK

  • Befektetett eszközök
 
  • Saját források
  • Forgóeszközök
 
  • Idegen források

Az eszközök és források csoportosítását  bővebben lásd a Mérleg nyomtatványon!

  • A cég életében bekövetkező gazdasági eseményeket mindig a "mi szemszögünkből", a saját cégünk szempontjából értékeljük, elemezzük. Pl. vásárláskor tartozásunk, értékesítéskor pedig követelésünk keletkezik.

  • Minden követelés:       e s z k ö z
    Minden tartozás:         f o r r á s

  • Akitől vásárolunk, annak a számviteli elnevezése: Szállítók. (A források csoportba soroljuk, mert vásárláskor tartozásunk keletkezik.)

  • Akinek eladunk, annak a számviteli elnevezése: Vevők. (Az eszközök csoportba soroljuk, mert értékesítéskor követelésünk keletkezik.)

  • A Próba Gyak. Kft. a CK Nagykereskedéstől vásárolt, ezt a Szállítók számlára fogja könyvelni. Ugyanaz a cég lehet Szállító  és Vevő is. Például ha a CCCC-PC-től vásároltunk számítógépet, monitort és nyomtatót, akkor a CCCC-PC Szállítók; ha eladtunk a CCCC-PC-nek fokhagymát, akkor a CCCC-PC Vevő.

  • A gazdasági eseményeket könyvviteli számlákon rögzítjük. A számla bal oldalát T (tartozik) oldalnak, a jobb oldalát K (követel) oldalnak nevezzük. A két oldal elnevezése semmiféle gazdasági tartalmat nem hordoz. Kezdetben, a könyvviteli nyilvántartások kialakulásakor még volt gazdasági tartalma az elnevezésnek, de ma már nincs köze a  tartozik és a követel igéhez.  (Ma már csak hagyománytiszteletből maradt meg a T és a  K oldal.) A bal oldalra beírt számok összegét Tartozik forgalomnak, a jobb oldalra beírt számok összegét Követel forgalomnak nevezzük. A két forgalom különbsége adja a számla záró egyenlegét.  Az egyenleg jellege attól függ, hogy melyik főösszeg a nagyobb.

 

  • Az ábrán az 1., 2., 3., 5. esemény a vásárlás (növekedés), a 4. a visszaküldés, a 6. az anyagfelhasználás (csökkenés) könyvelését mutatja.
    A számlák zárása után a két forgalom mindig megegyezik.

  • A négyszámlasoros elszámolás szabályai:


  • Az 1., 2., 3. számlaosztályba tartozó számlák: Eszköz számlák.
    A 4. számlaosztályba tartozó számlák: Forrás számlák.
    Ezeket együtt mérlegszámláknak hívjuk, ezen számlák adataiból, záró egyenlegéből készül a mérleg.
    Az 5., 6., 7. számlaosztályba tartozó számlák: Költség számlák.
    A 8., 9. számlaosztályba tartozó számlák: Eredményelszámoló számlák.
    A cég eredményét gyorsan megkaphatjuk a számítógépes programmal, ha az 5., 8., 9. számlaosztály számláinak összevont egyenlegét kérjük.
    Az eredmény megállapítását bővebben lásd az Eredménykimutatásnál.

  • A könyvviteli számlákon feltüntetett számokat a számlatükörből tudjuk kikeresni.

Számlatükör:

 

 

  • A gazdasági eseményeket rögzíteni kell idősorosan (naplóban) és számlasorosan (főkönyvi számlán).

  • Példa: Bankszámlánk nyitóegyenlege: 2000000 Ft
    Gazdasági esemény: 100000 Ft-ot felvettünk a pénztárunkba.
    Elemzés:
    Készpénzkészlet nő, eszköz nő, ezért a  381 Pénztár T oldalára könyveljük;
    bankkal szembeni követelés csökken, eszköz csökken, ezért a 384  Elszámolási betét K oldalára könyveljük.

 

Idősoros elszámolás Számlasoros elszámolás

 

  • Bizonylat: a gazdasági eseményekről készített hiteles okmány (pl. számla, terhelési értesítés, jóváírási értesítés, szállítólevél stb.).
    A hibásan kiállított bizonylat korrekciója történhet:
    a/ javítással: a téves adatot vagy szöveget úgy kell áthúzni, hogy olvasható maradjon, és a helyes adatot, szöveget az áthúzás fölé kell írni, dátummal és kézjeggyel  kell ellátni. (Ilyen módon nem javíthatók: banki bizonylatok, pénztári bizonylatok, készpénzcsekk, más vállalkozótól kapott bizonylatok pl. a számla.)
    b/ érvénytelenítéssel: a bizonylat valamennyi példányát átlósan át kell húzni, és az érvénytelenítés tényét feltűnően rá kell írni. Új bizonylatot kell kitölteni.
    A korrekciót csak a kibocsátó végezheti el.

Javítás

  

  • A könyvelés alapszabálya: könyvelni csak bizonylat alapján lehet. Pl. a szállítótól 10 % engedményt kértünk, mert a szállított anyag minőségi hibás. Ezt még nem lehet könyvelni, mert nem biztos, hogy a szállító a kért engedményt megadja. Ha megérkezik a szállító levele pl. 8 % engedményről (vagyis van bizonylatunk), akkor ezt már könyvelhetjük. A könyvelési tétel szerkesztésekor az egyik számla bal, T oldalára könyveljük az összeget, s egy másik számla jobb, K oldalára is elkönyveljük ugyanazt az összeget. Ha elhibáztuk a tételt, akkor sztornó tétellel (a tételt megfordítjuk) lehet javítani. Utána helyesen le kell könyvelni a tételt.
    Pl. ha alapanyagot vásároltunk 10000 Ft-ért (most az áfától eltekintünk), tévesen a segédanyagokra könyveltünk, akkor az alábbi módon javítjuk:

 

Sztornó tétel

 

  • Az analitikus nyilvántartás mennyiségben és értékben vezeti a változásokat, a szintetikus nyilvántartás, a főkönyvi könyvelés csak értékben rögzíti az eseményeket.

  • Az elméleti anyagot bővebben lásd az alábbi webcímen:
    http://apertus.freeweb.hu

 

Következő fejezet